Vegye igénybe ingyenes Viharjelző szolgáltatásunkat!
Szélsőségesen rossz időjárás esetén ellátjuk Önt helyi előrejelzésekkel, melyeket
SMS és/vagy
e-mail formájában
küldünk Önnek mobiltelefonjára, illetve postafiókjába.
Így, ha vihar közeledik lakóhelyéhez, még időben fel tud készülni és a szükséges óvintézkedéseket is meg tudja tenni, hogy megvédje otthonát és környezetét.
Mit érdemes tenni vihar esetén?
Győződjön meg róla, hogy minden
ajtó és ablak
be van zárva otthonában!
A
kerti bútorokat
tegye biztonságos helyre.
Kapcsolja ki az
elektromos
háztartási és szórakoztató készülékeket!
Mire érdemes figyelmet fordítani a betöréses lopások megelőzése érdekében?
Értéktárgyaink biztonságos tárolására
MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolót
használjunk.
A teljesebb biztonság érdekében javasoljuk
elektromos riasztórendszer
kiépítését.
Az ajtókat
célszerű megerősíteni, kiemelés, befeszítés ellen védetté tenni. Egy második biztonsági zár felszerelésével az ajtó biztonsága megduplázódik.
Az ablakok
jelentik az egyik legnagyobb rizikófaktort, ezért a földszinti, magasföldszinti üvegfelületeket célszerű biztonsági üvegfóliával befedetni, esetleg rácsot felszereltetni.
A passzívház szabványban csak energetikai előírás szerepel, a felhasznált anyagok szempontjából semmiféle megkötés sincs. Lehet nehéz- vagy könnyűszerkezetes, szintetikus vagy természetes, hagyományos vagy modern.
A teherhordó szerkezet
így lehet tégla, pórusbeton, vasbeton, fa, stb. Kizárólag ezen teherhordó szerkezetekkel a passzívház szintű hőszigetelést általában csak aránytalanul nagy vastagsággal lehetne elérni (tömör fából pl. majd 1 méter vastag falra lenne szükség), ezért érdemes a teherhordó szerkezet vastagságát a statikai szükség szerint méretezni és kifejezetten hőszigetelő anyaggal kombinálni.
A talajjal érintkező épületszerkezetek szigetelése
leginkább extrudált polisztirollal (XPS) történik, aminek az alternatívája a hazánkba még kevésbé elterjedt habüveg. Lemezalap alá XPS-ből durván 25 cm, habüveg granulátumból 50-60 cm rétegvastagság szükséges a passzívház minőség eléréséhez.
A külső falak és a tető hőszigetelésekor
az általános szigetelőanyagok esetében, úgy mint polisztirol (fehér EPS), ásványgyapot (kőzet-, vagy üveggyapot), ill. fújható cellulóz szigetelés mintegy 30 cm rétegvastagság szükséges.
Relatív új a piacon a grafit tartalmú polisztirol (szürke EPS) szigetelőanyag, melyből már 24 cm elegendő lehet.
A következő szigetelési fokozatot a poliuretán alapú (PUR/PIR) szigetelések jelentik, melyek ca. 20 cm vastagságban már teljesíthetik a passzívház szintű követelményeket.
A szigetelés csúcsát a vákuum-panel szigetelések alkotják, melyekből a 6 cm vastag panelek is már magukban 0,13-as U-értékkel rendelkeznek.
A témáról további hasznos információkat talál az alábbi oldalon:
www.bachl.hu
Az ablakfelületeknek két fontos paraméterük van: az Uw-érték a hőveszteségre, a g-érték pedig a szoláris nyereség mértékére utal.
Az Uw-érték 0,80 W/(m2K) alatt, míg a g-érték 50 % fölött célszerű hogy legyen.
3-rétegű, argonnal töltött üvegekkel 0,7-es, akár 0,6-os U-értéket is el lehet érni, annál jobb érték általában már csak a drágább kripton töltéssel biztosítható.
A hőveszteség csökkentése szempontjából még fontos, hogy a távtartó ne alumínium, hanem nemesacél vagy műanyag legyen.
Nem elég az, hogy az ablakoknak magukban megfelelő paramétereik legyenek, az is fontos, hogy milyen az arányuk, merre néznek, hogy kerülnek beépítésre és milyen a beárnyékolásuk.
Ökölszabály, hogy az ablakfelület mérete egy passzívháznál ne legyen több, az alapterület 30-40 %-ánál. Azaz egy 100 m2-es lakásban 30-40 m2-nél nagyobb ablakfelület ne legyen.
Fontos továbbá a minél jobb szoláris nyereség elérése érdekében, hogy az ablakfelületek ca. 70 %-a dél felé nézzen (+/- 30° eltérés még megengedhető).
A beárnyékolás szempontjából figyelembe kell venni a szomszédos épületek és a növényzet hatását éppúgy, mint az épület saját túlnyúlásait, de magát a bélésfal okozta beárnyékolást is.
A témáról további hasznos információkat talál az alábbi oldalon:
www.ablakcentrum.hu
A passzívház központi gépészeti egysége egy légkomfort szellőztető berendezésen alapul. Ez logikusan következik definíciójából, miszerint egy passzívház fűtése – és hűtése - alapvetően a szellőztetésen keresztül történik. A szellőztetés egyaránt szolgál komfort és energetikai célokat.
Komfort
A légkomfort szellőztető rendszer folyamatos levegőcserét biztosít a lakóterében. Azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a terhelt levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez.
A beérkező levegő egy szűrőn keresztül jut a lakásba, mely a por és a pollenek nagy részét kiszűri, ily módon tisztább levegőt enged be, mintha az ember kinyitná az ablakot.
A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, megszünteti a párakicsapódást, megakadályozza a penészedést.
Energiatakarékosság
Emellett a rendszer közel hússzor annyi energiát termel, mint amennyi üzemeltetéséhez szükséges!
A kifújt levegőben lévő hőenergia nagy részét (mintegy 90%-át!) egy keresztáramú, ellenáramú vagy rotációs hőcserélő segítségével- átadja a beszívott friss levegőnek. A 0°C-os friss levegőt például a lakótérből elszívott 20 °C-os levegő 18 °C-osra előmelegíti.
A témáról további hasznos információkat talál az alábbi oldalon:
www.drexel-weiss.hu
A passzívház szabványban csak energetikai előírás szerepel, a felhasznált anyagok szempontjából semmiféle megkötés sincs. Lehet nehéz- vagy könnyűszerkezetes, szintetikus vagy természetes, hagyományos vagy modern.
Hőszivattyú
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, melegvizet előállítani. Képes a környezet –típusától függően a föld, a víz vagy a levegő- hőenergiáját elvonni és az épületen belül, mint hőenergiát átadni.
Hogyan lehetséges, hogy egy hőszivattyú a 10 °C-os földtől hőt von el és az így kinyert energiával 45 °C-os használati melegvizet tud előállítani?
Működése a következő elvre épül: a hőszivattyú a benne lévő munkaközeg nyomását csökkenti, ill. növeli.
Alacsony nyomáson a munkaközeg hőmérséklete a környezeti hőmérséklet alá csökken, így hőt képes elvonni tőle. A nyomás emelésével a munkaközeg hőmérséklete a kívánt szintre növelhető, így hőenergia leadására lesz képes.
Az „átszivattyúzott” hő 3-5-szörese is lehet a működéshez szükséges, befektetett elektromos energiának.
A nap energiájának passzív hasznosítása, mint például az üvegfelületek megfelelő tájolásának megválasztása mellett aktív módon, gépészeti berendezések segítségével még jobban kiaknázható ez, a mindenki számára ingyenesen rendelkezésre álló természeti erőforrás. Az aktív napenergia hasznosítás két fő területe a melegvíz előállítása és az áramtermelés.
Napkollektor
A családi házaknál általában a tetőn elhelyezett napkollektorokban a nap felmelegíti a bennük levő folyadékot, vagy más közvetítő közeget. Ez a folyadék egy keringtető szivattyú segítségével átvezetésre kerül egy víztartályon, ahol leadja a hőenergiáját. Így megoldható a nap energiájának a befogása, átalakítása hőenergiává, majd ezen hőenergia behozatala az épületbe, átmeneti tárolása és hasznosítása. Napkollektorral megoldható a használati melegvíz részleges előállítása, fűtésrásegítés, illetve medencefűtés. nagyobb ablakfelület ne legyen.
Napelem
Másik fő terület a napelemekkel történő elektromos áram termelés. A napelem a nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává.
Az elektromos áramot átlag családi házas környezetben nem szokás tárolni, vagy közvetlen felhasználásra kerül vagy pedig visszatáplálásra a hálózatba.
Ezesetben a termelt energia méréséhez kétirányú, fogyasztást és termelést mérő fogyasztásmérő berendezést kell alkalmazni.
A témáról további hasznos információkat talál az alábbi oldalon:
www.nilan.hu
Közel nulla energiaigényű épületet úgy tudunk kialakítani, ha egyrészről minimalizáljuk az épület energiaszükségletét, másrészről pedig a fennmaradó minimális energiaszükségletet megújuló energiaforrással, akár helyi energiatermeléssel próbáljuk lefedni.
Hőszivattyú
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, melegvizet előállítani. Képes a környezet –típusától függően a föld, a víz vagy a levegő- hőenergiáját elvonni és az épületen belül, mint hőenergiát átadni.
Hogyan lehetséges, hogy egy hőszivattyú a 10 °C-os földtől hőt von el és az így kinyert energiával 45 °C-os használati melegvizet tud előállítani?
Működése a következő elvre épül: a hőszivattyú a benne lévő munkaközeg nyomását csökkenti, ill. növeli.
Alacsony nyomáson a munkaközeg hőmérséklete a környezeti hőmérséklet alá csökken, így hőt képes elvonni tőle. A nyomás emelésével a munkaközeg hőmérséklete a kívánt szintre növelhető, így hőenergia leadására lesz képes.
Az „átszivattyúzott” hő 3-5-szörese is lehet a működéshez szükséges, befektetett elektromos energiának.
A témáról további hasznos információkat talál az alábbi oldalon:
www.nilan.hu
A nap energiájának passzív hasznosítása, mint például az üvegfelületek megfelelő tájolásának megválasztása mellett aktív módon, gépészeti berendezések segítségével még jobban kiaknázható ez, a mindenki számára ingyenesen rendelkezésre álló természeti erőforrás. Az aktív napenergia hasznosítás két fő területe a melegvíz előállítása és az áramtermelés.
Napkollektor
A családi házaknál általában a tetőn elhelyezett napkollektorokban a nap felmelegíti a bennük levő folyadékot, vagy más közvetítő közeget. Ez a folyadék egy keringtető szivattyú segítségével átvezetésre kerül egy víztartályon, ahol leadja a hőenergiáját. Így megoldható a nap energiájának a befogása, átalakítása hőenergiává, majd ezen hőenergia behozatala az épületbe, átmeneti tárolása és hasznosítása. Napkollektorral megoldható a használati melegvíz részleges előállítása, fűtésrásegítés, illetve medencefűtés. nagyobb ablakfelület ne legyen.
Napelem
Másik fő terület a napelemekkel történő elektromos áram termelés. A napelem a nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává.
Az elektromos áramot átlag családi házas környezetben nem szokás tárolni, vagy közvetlen felhasználásra kerül vagy pedig visszatáplálásra a hálózatba.
Ezesetben a termelt energia méréséhez kétirányú, fogyasztást és termelést mérő fogyasztásmérő berendezést kell alkalmazni.
A témáról további hasznos információkat talál az alábbi oldalon:
www.weishaupt.hu
A, A+ eszközök
Az energiahatékonyság konzekvens megvalósítása érdekében célszerű az energiafelvevő berendezések területén is a leghatékonyabb, A+ vagy jobb energiaosztályba tartozó készülékeket használni.
A minimális fogyasztás közvetlen költségcsökkentő hatása mellett fontos szempont, hogy minél kevesebb áramot fogyaszt egy készülék, annál kevésbé melegíti fel környezetét, annál alacsonyabb belső hőterhelést okoz, és ezáltal annál kisebb mértékben kell miatta nyáron hűteni az épületet, így közvetett módon is további költségcsökkentést eredményez.
Energiatakarékos izzók
Az összfogyasztás minimalizálása érdekében minden fogyasztót érdemes a lehető legenergiatakarékosabbnak választani, tehát a világítást is. A legenergiatakarékosabb világítás a természetes napfény.
A passzívházak már eleve optimálisan használják ki a napfényt - legalábbis a déli homlokzaton -, mert hőnyereség szempontjából optimalizáltak.
Tervezéskor azonban az északi homlokzaton is meg kell találni az arany középutat a hőveszteségek csökkentése és a természetes megvilágítás között. Sokat segíthet egy fénykút vagy fényakna is, de csak akkor, ha passzívház színvonalú a hőszigetelése, illetve a légtömörsége.
Egy passzívház átlagon felüli lakókomforttal rendelkezik, miközben energiafogyasztása csak a töredéke egy hagyományos lakóépületnek. Egy passzívház fűtési energiaigénye 80-90%-kal kevesebb, mint egy hagyományos házé és 60-75%-kal kevesebb, mint egy alacsony energiaszintű házé.
Komfort:
a jó szigetelésnek köszönhetően egy passzívházban a falak és az ablakfelületek nem sugározzák télen a hideget, a levegő minősége – hála a légkomfort szellőztető rendszernek- mindig kiváló, por- és pollenmentes, a külső zajok is kevésbé hatolnak be az épületbe.
Minimális energiafogyasztás:
a passzívházban fellépő nettó hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához sok esetben nincs szükség külön fűtési elosztórendszer kiépítésére. A fennmaradó minimális fűtési energiaigényt jellemzően az egyébként is jelenlévő szellőztetőrendszeren keresztül, légfűtéssel is ki lehet elégíteni.
Hogyan lehet energiatakarékos házam? A megoldás két alappilléren nyugszik, a hőszükséglet minimalizálásán és az energiahatékonyság maximalizálásán.
A hőszükséglet minimalizálása
alatt értjük a hűlő felületek minimalizálását, azaz egy kompakt épületforma megválasztását, ahol a felszín – térfogat arány minél alacsonyabb, az ablakarány ésszerű csökkentését, masszív szigetelés alkalmazását, kiváló nyílászárók beépítését, az épületszerkezetek hőhídmentes és légtömör kivitelezését, hővisszanyeréses szellőztetést és a hőnyereségek növelését a benapozás optimalizálásával.
Az energiahatékonyság maximalizálása
pedig magában foglalja az extrém energiahatékony gépészet, energiahatékony háztartási eszközök, energiahatékony világítást, és megújuló energiaforrások (pl. napkollektor, napelem, hőszivattyú, biomassza) előnyben részesítését.
2020. után az EU-ban, és így hazánkban is már csak közel nulla energiaigényű épületeket lehet építeni.
Ez az elvárás már tovább lép az alacsony energiaszintű épületeken, sőt a passzívházakon is, hisz amellett, hogy az épületek energiaszükségletének drasztikus csökkentését várja el, követelményként támasztja, hogy a felhasznált energia nagy része megújuló energiaforrás alkalmazásán keresztül történjen.
A gyakorlat szempontjából ez azt jelenti, hogy a passzívház komponensek jellemzően kiegészülnek még egy napelem rendszerrel is. Az épület ettől még nem válik autarkká, rá van kötve az energiaellátó hálózatra, viszont a napelem rendszer által termelt áram éves viszonylatban közel megegyezik, illetve pluszenergia háznál meg is haladja az energiaellátó hálózatból felhasznált villamos energia mennyiségét.
EU irányelv
Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról
(2010. május 19.)
...
9. cikk
Közel nulla energiaigényű épületek
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.
A tagállamok nemzeti terveket készítenek a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére.
...
Magyarországi szabályozás
Az épületek energetikai szabályozása két elemből áll, egyrészt rögzítésre kerülnek a minimumfeltételek, melyeket minden újonnan felépülő épületnek teljesítenie kell, másrészt állami támogatásban részesülnek a minimum szintnél jóval jobban teljesítő épületek.
Egy épület energetikai minőségéről közkeletűen, ill. a hatóságok számára is igazolható módon az épületenergetikai tanúsítvány ad számot, melynek feltételrendszerét állami kormányrendelet szabályozza.
Az energetikai minőséget a vizsgált épület energetikai mutatójának és egy, a minimum követelményeknek megfelelő épület energetikai mutatójának az aránya adja.
Ha ez az érték 100 %, akkor a vizsgált épület pont teljesíti a minimum követelményeket, ha 100 %-nál kisebb, akkor jobb, ha 100 %-nál nagyobb, akkor rosszabb annál.
A táblázat szerint új építés esetén legalább a C minőségi osztályt kell elérni.
A százalékos értékek mellett ún. minőségi osztályok is meghatározásra kerültek az alábbiak szerint:
A+ <55 Fokozottan energiatakarékos
A 56-75 Energiatakarékos
B 76-95 Követelménynél jobb
C 96-100 Követelménynek megfelelő
D 101-120 Követelményt megközelítő
E 121-150 Átlagosnál jobb
F 151-190 Átlagos
G 191-250 Átlagost megközelítő
H 251-340 Gyenge
I 341< Rossz
Mikor kötelező az épületenergetikai tanúsítvány?
Az új építésű épületek esetén
az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező.
Meglévő épületek, lakások esetén
az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező az alábbi esetekben: ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy egy évet meghaladó bérbeadás.
1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése 2009. január 1-től kötelező függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű, vagy meglévő.
Az UNIQA Biztosító Zrt. a Magyar Passzívház Szövetség és szövetségi tagjainak bevonásával, 2011. szeptember 1-jén hozta létre a Zöld Otthon Együttműködést.
A stratégiai együttműködésre épülő egyesülés elsődleges célja a modern, környezetbarát, korszerű, energiatakarékos otthon koncepciójának hazai elterjesztése és népszerűsítése. Ennek érdekében a Zöld Otthon Együttműködés tagjai 2011 végéig termék-, és szolgáltatáspalettájukat innovatív, a zöld gondolkodásnak megfelelő, és a szervezet célkitűzéseivel összhangban lévő termékekkel bővítik ki.
A Magyarországon évente mintegy 85,000 háztartást érintő lakáskorszerűsítés kérdésének napirenden tartásához a Zöld Otthon Együttműködés azzal is hozzájárul, hogy tagjain keresztül rendszeresen információt szolgáltat a témához kapcsolódó finanszírozási, forrásbevonási lehetőségekről, illetve a szabályozási aktualitásokra, és a hosszú távú Európai Uniós tervekre is felhívja a figyelmet.
A Zöld Otthon Együttműködés tagjai szakmai és üzleti kooperációt folytatnak, illetve tevékenységüket és azok eredményeit aktívan kommunikálják a hazai sajtóban. Az együttműködés tagjai a www.otthoneskornyezet.hu című weboldalon pedig interaktív formában, naprakész, és közérthető információkat biztosítanak a téma iránt érdeklődőknek.
Otthonunk, vagyontárgyaink minden család számára a legnagyobb értéket képviseli, melynek védelmére áldoznunk kell. Lakásbiztosítás megkötésével, egy káresemény bekövetkeztével az eredeti állapot helyreállítása felgyorsítható, biztosítható, és további anyagi terhet már nem jelent a család számára.
Bázis, alap lakásbiztosításunk kiemelkedően sok,
24 fajta káreseményre jelent védelmet
azért, hogy ügyfeleink az alapcsomag választásával is minőségi szolgáltatásban részesüljenek:
Tűz
Robbanás
Villámcsapás közvetlen hatása
Villámcsapás közvetett hatása
Vihar
Jégverés
Felhőszakadás
Hónyomás
Szikla-, kőomlás, földcsuszamlás
Ismeretlen építmény, üreg beomlása
Ismeretlen jármű ütközése
Légijármű és rakományának ütközése
Idegen tárgy rádőlése
Árvíz
Földrengés
Vezetékes vízkár
Üvegtörés
Felelősségbiztosítás
Mellékköltségek térítése
Idegen vagyontárgyak
Kerti növényzet biztosítása
Betöréses lopás
Rablás
Rongálás
Amennyiben érdekli Önt lakásbiztosítási termékünk, regisztráljon az
alábbi oldalon és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot:
Velünk csak nyerhet! UNIQA nyereményjáték és regisztráció
Az ÖKO csomag széles körű védelmet, magas kártérítési limiteket és környezetbarát megoldást kínál otthonunk és vagyontárgyaink számára.
Környezetünk megóvása minden ember érdeke és ehhez számos megoldás, termék áll már rendelkezésünkre. Az UNIQA fontosnak tartja környezetünk megóvását és a hasonló gondolkodású ügyfelei részére speciális biztosítási lehetőséget kínál!
RELAX csomag fedezetein túl
az alábbiakra nyújt védelmet az Öko konstrukció:
Lakás Zöldkártya – Energetikai Tanúsítvány
Napkollektorok biztosítása
Szabadon tárolt vagyontárgyak
Amennyiben érdekli Önt lakásbiztosítási termékünk, regisztráljon az
alábbi oldalon és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot:
Velünk csak nyerhet! UNIQA nyereményjáték és regisztráció
Ha átfogóbb biztosítást és védelmet szeretne otthona és vagyontárgyai számára, akkor válassza RELAX biztosítási csomagunkat.
Lakásunkba akkor is besurranhat egy tolvaj, ha mi éppen otthon tartózkodunk, egy csőtörés esetén pedig az elfolyt víz mennyiségének értékét is meg kell fizetnünk. A nagy viharok a lakásokat sem kímélik, egy nyitva felejtett ablakon befolyt esővíz hatalmas károkat okozhat lakásunk berendezésében, ingóságainkban.
Ezekre és további káreseményekre is anyagi védelmet nyújt a RELAX lakásbiztosítási csomag.
Az alapszolgáltatásokon túl
az alábbi károkra nyújt védelmet a RELAX csomag:
Vandalizmus
Besurranás
Készpénz
Bővített vezetékes vízkár
Beázás
Akvárium törése, repedése okozta kár
Fagyasztott élelmiszer
Szállásköltség térítése
Bankkártya, személyi okmány pótlása, zárcsere
Amennyiben érdekli Önt lakásbiztosítási termékünk, regisztráljon az
alábbi oldalon és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot:
Velünk csak nyerhet! UNIQA nyereményjáték és regisztráció
Biztosítónk által üzemeltetett microsite-on található információkat rendszeresen ellenőrizzük és aktualizáljuk. Előfordulhat azonban, hogy bizonyos adatok rajtunk kívül álló okok miatt módosulnak. Ebből kifolyólag a rendelkezésre bocsátott adatok aktualitását, valósághűségét és teljességét garantálni nem tudjuk. Ez vonatkozik minden olyan oldalra is, amely honlapunkról hiperlink által érhető el. Ezen internetes oldalak tartalmáért az UNIQA Biztosító Zrt. felelősséget nem vállal.
Az UNIQA Biztosító Zrt. fenntartja továbbá a jogot a rendelkezésre álló információk módosítására illetve kiegészítésére. A microsite felépítését szerzői jog védi. A rajta található adatok vagy információk sokszorosításához, különösképpen szövegek, szövegrészletek vagy képanyag felhasználásához társaságunk előzetes engedélye szükséges.
© UNIQA Biztosító Zrt. 2011